1. ( Havonta frissül )

A lovak füle

Az orvosi lexikonban található definíció szerint a hallás akusztikus jelenségek (zajok, hangok, hangzások stb.), hanghullámok érzékelése a fülben. A hallás bioelektromos impulzusok, rezgések mechanikus energiájának transzformálásán keresztül a hallásközpontban bekövetkező felvétel (recepció) következményein, valamint az érzékeléssé történő feldolgozásán alapul.

A hangok imént olyannyira tudományosan megfogalmazott érzete és érzékelése a lovaknál különösen erősen jelentkezik. Térben korlátozott látásukat a teljes körű hallás tökéletesen kompenzálja. Míg az ember 30-19 000 Herz sávszélességben képes hallani, a ló 55-35 000 Herzig, tehát a magasabb frekvenciákat sokkal jobban hallja. Rendkívüli mozgathatóságuknak következtében a füleket radarernyőként alkalmazva, az állat a távoli környezetből zajokat tud befogni, mindenesetre lokalizálni kevésbé precízen tudja a hangokat.
Az éles hallásnak óriási jelentősége van a zsákmányállatoknál, hiszen ha meg akarnak menekülni a lopakodó ragadozó elől, ennek közeledését a legapróbb zajból észre kell venniük. Ezután elég annak érzékelése, hogy melyik irányból várható a támadás, hogy az ellenkező irányba el tudjon inalni a potenciális áldozat.
Amikor veszélyt vél hallani a ló, felemeli a fejét, hogy szemével be tudja fókuszálni a zajforrást, teste megmerevedik, figyelme fokozott, és az állat kész az azonnali menekülésre. Legnagyobb esélye a túlélésre akkor van, ha először cselekszik, és gondolkozni akkor kezd, amikor már biztonságban van.
A lovak zajokra adott reakciója egyedenként eltérő, a csődörök általában érzékenyebben reagálnak, nem mintha ők jobban hallanának, mint a kancák, hanem nekik a ménes figyelmeztetése érdekében jobban résen kell lenniük.

A fül anatómiája

Mint minden emlős, az ember és a ló is a tölcsér formájú külső füllel fogja fel a zajokat a környezetből. A hangok ezután egy hosszú járaton a dobhártyához jutnak. A dobhártya egy feszes membrán, ami a hanghullámok hatására rezegni kezd. Átveszi a külső hangokat, és továbbadja őket a középfülben található hallócsontocskáknak, a kalapácsnak, üllőnek és kengyelnek. Ezek felerősítik a felvett zajt, mielőtt az végül a belső fülbe jut. A belső fülben helyezkedik el az ún. hallócsiga, ami összeköttetésben van a kengyellel. Járataiban folyadék és szőrsejtek vannak. Az eddig már többszörösen felerősített hangok mozgásba lendítik a folyadékot. A ló egyensúlyszerve is a belső fülben van.
A rezgő folyadék megmozgatja a neuronnal beidegzett szőrsejteket, húrokat. A hangrezgések más-más húrokat hoznak mozgásba, így ingerlik az ezek végén elhelyezkedő idegsejteket, és az ingerület a hallóidegen keresztül az agykéregbe jut.
A hang eddigre többszörösen felerősödik, mégsem jut minden frekvencia a végállomásra. A magas hangok általában a csiga kezdeti, a mélyebbek a csiga csúcsi részén jutnak érvényre.

A fülek helyzete

Egyenként tizenhat, majdnem szüntelenül akcióban lévő izom mozgatja a ló füleit, melyeket az állat képes ellentétes pozíciókba állítani, és így különböző irányból származó zajokat érzékelni.
Az előre hegyezett fülek valószínűleg éppen valaminek a tüzetes megfigyeléséről árulkodnak. Ha ide-oda mozognak, elengedett a ló, vagy éppen próbálja felmérni a helyzetet. A fejhez simuló fülek bosszúságról tesznek tanúbizonyságot. A szorosan hátravetett fülek agresszió jelei, és fenyegetésnek értendők. Gyakran párosul ez az arckifejezés a szem fehér részének kivillantásával.

A hallás minősége

Akár az embernél, a lónál is felléphet a kor előrehaladtával bizonyos mértékű nagyothallás. 15 éves kor körül, ami az embernél kb. 50-nek felel meg, romlik a hallás minősége a magas frekvenciákat tekintve. Ezt a lovas nem nagy valószínűséggel veszi észre, hiszen az ember még így is rosszabbul hall. Ha felmerül a ló halláscsökkenésének gyanúja, érdemes állatorvoshoz fordulni, aki megállapítja, nem áll-e betegség a dolog hátterében.

A fül betegségei

Szerencsére lovaknál ritkák a hallószervi betegségek. A fülkagyló szőröcskéi általában jól védenek a piszoktól és rovaroktól, de ha mondjuk például fülatkáktól szenved a ló vagy idegentest került bele, hívni kell az állatorvost. A fül érzékeny szerv, és laikusoknak nem szabad belenyúlniuk.
A szürke lovak hajlamosak arra, hogy a fülükben is szarkoidok és melanómák alakuljanak ki, amiket mindig azonnal kezelni kell. A kicsi, lapos, szürke szemölcsök a fülben viszont többnyire veszélytelenek, és nemigen zavarják a lovat.
A fültőmirigy-gyulladásakor a duzzanat közvetlenül a fül mögött van, és fájdalmat okoz, amikor a fület megérintik.
A ló füle nemcsak egy túlélést szolgáló szerv, a halláson kívül az ember és a ló közti kommunikáció része és érzelmek kifejezője is.

Tipp - Forró fülek: Normális esetben a ló füle viszonylag hideg. Betegség és láz esetén érezhető a fülek felmelegedése.

Tipp: Sok lovat meg lehet nyugtatni az úgynevezett fülfogással. Ez úgy történik, hogy a fület kézzel megtörjük. Ez a módszer különösen jó hatású, ha a lovak nem szívesen hagyják fejüket megérinteni. A fülmasszázzsal viszonylag hamar elengedik magukat a lovak, és a fül könnyed gyúrása és húzása állítólag még a kólikás fájdalmakat is csökkenti. Kancáknál a tupferpróbát vagy a vemhességi vizsgálatot is jobban tűrik így az állatok.